Szept. 14-én emléküléssel kezdődött Kolozsváron az Atyánkfia, Apafi című rendezvénysorozat, amelyet a Magyarörmények Romániai Szövetsége, valamint a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület és a Budapesti Örmény Kisebbségi Önkormányzatok Társulata szervezett. A tudományos ülésszakon Apafi Mihály erdélyi fejedelemre emlékeztek, aki 1672. október 26-án, Gyulafehérváron kelt kiváltságlevelével szabad kereskedést engedett az örményeknek. A rendezvényt dr. Tonk Sándor történész, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora nyitotta meg egy történelmi visszatekintéssel, majd Lászlóffy Aladár következett, aki az Örmény mohácsolás címet adta előadásának. Ezután dr.Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke szólt a közönséghez. Csetri Elek az örmények által az erdélyi törvényhozásban vállalt szerepről beszélt, utána Vekov Károly, B. Kovács Júlia, Balázs Bécsi Attila és Kozma Dezső előadásai következtek. /bpe: Apafira emlékeztek a magyarörmények. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2002. szeptember 19.
A zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának és a Presbiteri Szövetségnek a szervezésében került sor szept. 18-án Zilahon az Egyházmegyei Nap ünnepségére, amelyet négy évforduló jegyében hirdettek meg: 100 éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, 100 éve került sor a Zilahi Református Wesselényi Kollégium főépületének alapkőletételére, 125 éve született Ady Endre, a kollégium egykori diákja, valamint 200 éve született Kossuth Lajos. Tőkés László püspök azért nem vehetett részt a rendezvényen, mert Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel találkozott Budapesten. Az államfő október 5-én Nagyváradra látogat, ahol részt vesz az Arany János Kollégium hivatalos felavatásán. Molnár Kálmán helyi esperes jelezte: a zilahi Református Kollégium helyzete továbbra is válságos. Egy olyan egyházi iskola többszáz éves múltját ünnepeljük, amelynek diákjai és tanárainak többsége nem vesz részt egyházi rendezvényeken, jegyezte meg. A zilahi kollégium gyakorlatilag megtagadta az együttműködést az egyházzal. Felolvasták Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének az ünneplő gyülekezethez intézett levelét. Starmüller Géza művészettörténész tartott előadást a Wesselényi-szobor-kompozícióról, és annak alkotójáról, Fadrusz Jánosról. A templomi rendezvényt Budai Ilona csodálatos ének-imádsága egészítette ki, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a felújítás alatt álló Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium épülete előtti Ady-szobrot. A Kálvineumban Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökének Ady erdélyiségéről szóló előadása és dr. Csetri Elek akadémikus Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós című előadása hangzott el. Az egybegyűltek Magyarország, édes hazám címmel Budai Ilona műsorát hallgathatták meg. /Makkay József: Négyes ünnep Zilahon. A tanárok és diákok nem vettek részt az egyházi rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2002. október 30.
A Romániai Magyar Közgazdásztársaság (RMKT), a POLITEIA Romániai Magyar Politikatudományi Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület Társadalomtudományok, Jog- és Közgazdaságtudomány szakosztályának közös rendezésében Kolozsváron okt. 28-án a bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2002, valamint a Széchenyi és Erdély című, újonnan megjelent köteteket. A Bodó Barna szerkesztésében és a temesvári Szórvány Alapítvány, valamint a kolozsvári Polis Könyvkiadó által megjelentetett 2002-es évkönyvet dr. Veress Károly egyetemi docens mutatta be. A szerkesztők (Bodó Barna, Bakk Miklós, Dávid Gyula és Somai József) új fejezetet indítottak Az év eseménye címmel. A Széchenyi és Erdély című kötet a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadásában látott napvilágot, négy tanulmányt tartalmazva Egyed Ákos, Csetri Elek, Péter György és Somai József tollából. /Köllő Katalin: Kettős könyvbemutató a közgazdász társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
2002. november 23.
Megjelent a Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi tájékoztatójának idei 2. száma. A tartalomból: Juhász Gyula, Illyés Gyula, Nagy Gáspár és Fábián Imre versei; Szobrok száz éve (Murádin Jenő); Gróf Bethlen Pál emlékirataiból; Szent István ünnepe Délvidéken (Csoóri Sándor); 200 éve született Kossuth Lajos (Csetri Elek); Nyitva maradt sorskérdéseink (Halász Zsuzsa). A folyóirat főszerkesztője Cseh Tibor, erdélyi főmunkatársa Horváth Arany. /Transsylvania. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./
2003. március 17.
Meghitt ünnepségekre került sor márc. 15. alkalmával Kolozs megye településein is, például Tordán, Désen és Szamosújváron. Idén első alkalommal Zilahon is békésen telt az ünnep. Torda magyarsága az ótordai református templomban rendezett ökumenikus istentiszteletet, majd a Petőfi-ház udvarán Csetri Elek professzor beszélt az ünneplőknek az 1848-as szabadságharc történelmi jelentőségéről. Fellépett a Tordai Magyar Dalkör, fiatalok verseket szavaltak, majd a résztvevők elhelyezték koszorúikat. Désen Petőfi-szavalóversenyt rendeztek, délután pedig a Honvédemlékműnél tartottak koszorúzással egybekötött ünnepséget. Szamosújváron a református templomban emlékeztek 1848-ra, majd a főtéri kultúrházban rendeztek zenés-táncos előadást. Zilah főteréről a rendőrség elterelte a forgalmat, a közel ezer ember így zavartalanul hallgathatta végig a szobor talapzatánál elmondott köszöntőket. /Ünnep - a béke jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2003. június 23.
Jún. 21-én öregdiák nagytalálkozó volt az Apáczai Csere János Líceumban. Az egykori kolozsvári Református Kollégium, a Református Leánygimnázium, a Gép- és Villamosipari Középiskola, a Kereskedelmi Fiú- és Leányközépiskola, valamint az utódlíceumok végzetteinek kerek évfordulós nagytalálkozóját rendezte meg az Apáczai Csere János Baráti Társaság. A 70-75 éve érettségizettek a Rubin-oklevelet kapták. Emlékeztek a hajdani kiváló tanárokra, akik egykor Kolozsvár megbecsülés egyéniségei voltak, továbbá egyes növendékekre, így a magyarság ügyéért a Bolyai Egyetem megszüntetésekor életét feláldozó Csendes Zoltánra, a mai is fáradhatatlanul dolgozó-alkotó Csetri Elek akadémikus történészre, Deésy Zoltán vegyészre, Gábos Zoltán egyetemi tanárra, Kolozsvári Józsefre, a kollégium múltját kutató közíróra, vagy az eltávozott Ferenczi Istvánra, Nagy Zsoltra és Pap Árpádra. A későbbi évfolyamokból Sütő András, a két jeles orvos dr. Cseh Zoltán és dr. Veress Sándor, a fizikatanár Pávai György, a matematikus dr. Puskás Ferenc, a kémikus és gépészmérnök Soós Károly, a szintén Nagyenyedről érkezett Miske Lajos - az ismert színész, Miske László testvérbátyja -, vagy Csorba László, Gecse Ferenc és a fiatalabbik Feszt-fiú, dr. Feszt Tibor orvosegyetemi tanár. /László Ferenc 49-es örökifjú öregdiák: Öregdiák nagytalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2003. augusztus 16.
Tonk Sándor két évvel ezelőtti vallomása életútjáról. Azt szeretném, ha a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének - jelentette ki az egyetem indulásakor adott interjúban Tonk Sándor. Az akkor rögzített beszélgetés mindeddig nem jelent meg nyomtatásban. Kolozsváron élte le életem talán legfogékonyabb időszakát, mely életét is meghatározta. Jakó Zsigmond professzorral való találkozása élete meghatározó találkozása volt. A hatvanas években a Babes-Bolyai Tudományegyetemen még kiváló tanárok tanítottak. Jakó Zsigmond, Pataki József, Csetri Elek, Imreh István vagy a román professzorok közül Francisc Pal, aki a legkiválóbb bizantológus középkorkutató volt. Amikor végzett, 1969-ben üresedett meg Marosvásárhelyen a Teleki Téka könyvtárosi állása, meghalt Fick László. Három esztendőt dolgozott ott, aztán pedig húsz esztendőt a Román Akadémia marosvásárhelyi Társadalomtudományi Intézetében. A Marosvásárhelyen töltött közel harminc esztendő volt élete legnyugodtabb korszaka. A Román Tudományos Akadémia intézetében maga tűztem ki saját maga számára a célokat, ő alakította ki a tudományos tervet. Jakó Zsigmond befolyása döntő volt abban, hogy az oklevéltan, a középkori írásosság történetével kezdett foglalkozni. Már a szakvizsgadolgozata, az első igazi kutatása az erdélyi középkori közjegyzőség történetéről szólt. Jakó Zsigmond fogalmazta meg egy tanulmányában: el kell készíteni az erdélyi magyar társadalom értelmiségi kataszterét a középkortól napjainkig. Tonk erre vállalkozott. Tíz évig tartott a kutatás első szakasza, 1979-ben jelent meg az Erdélyi diákok középkori egyetemeken című kötete. A munkát Szabó Miklóssal folytatta, és közösen adták ki az 1520-1700 közötti időszak feldolgozását. Ennek az anyagából készült a doktori disszertációja is, amelyet 1992-ben védett meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A 90-es változás után elindult Kolozsváron a magyar nyelvű egyetemi oktatás. Súlyos volt a tanárhiány. 1989-ben mintegy 80 magyar egyetemi oktató dolgozott Kolozsváron. Ma (2001-ben) körülbelül 350 él és dolgozik.Tonk Sándornak is tanítania kellett. Keserves évek voltak ezek, jegyezte meg, egyik napról a másikra három tantárgyat kellett tanítania. Három olyan tantárgyat, amit annak idején három nagyformátumú egyéniség: Jakó Zsigmond, Francisc Pal és Pataki József tanított. Egy időben kellett az egyetemes középkor történetének a kurzusát, Bizánc történetének a kurzusát, és a történelmi segédtudományokat leadnia. Hajnalban 3-kor, 4-kor kelt, készült az előadásaira, ráadásul ingázott Kolozsvár és Marosvásárhely között. Bekapcsolódott az egyetemszervezés munkájába. Amikor látták, hogy ellenállásba ütköznek az önálló állami egyetem visszaállítását célzó tervek, egyéb megoldási lehetőségeken is kezdtek gondolkozni. Valamikor 96- 97-ben néhányan papírra is vetették az elképzeléseiket. Tonk álmaimban mindig a budapesti Eötvös Kollégium lebegett. Jogos a kérdés, szükséges-e anyanyelven tanulni a globalizálódó világban? Jó szakembert bármilyen nyelven lehet képezni. "Csakhogy az egyetem mindenkor többet vállalt, mint a szakemberképzés. Az erdélyi magyarság számára az egyetem léte nemcsak azt jelenti, hogy anyanyelven lehet szakmát tanulni, hanem azt is, hogy van egy meghatározó szellemi centruma a közösségnek. Azt szeretném, ha a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének. Ehhez pedig nem elég a szakma ismerete. Az egyetem szellemisége kell hozzá."/Gazda Árpád: Az egyetemnek lelki, erkölcsi tartást is kell nyújtania. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./
2003. december 2.
Gyér részvétel mellett jelölték ki nov. 29-én a dec. 13-án alakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötteit az Unitárius Kollégiumban. A megbeszélésen RMDSZ-tisztségviselők is részt vettek. A résztvevő kCsetri Elek történészt, Lőrinczy Lászlót, az unitárius egyház igazgatóját, Király Zoltán és Sántha Attila írót, Nits Árpád és Makkay József újságírót, Szabó László ODFIE-elnököt, Góger Ferenc és Flóriska Attila vállalkozót, Pillich László kolozsvári helyi tanácsost, Juhász Tamást, a Protestáns Teológia rektorát, Vincze Lászlót, az RMDSZ Irisz-telepi kerületi szervezetének elnökét, Juhász Péter informatikust, Bardócz Csaba teológushallgatót, Soós Sándor elektronikust, Mátis Jenő politológust, Bitay Csaba mérnököt, Újváry Ferenc ügyvédet, Góger Balázs néprajzost és Herédi Zsolt szociológust bízták meg, hogy képviseljék a kincses várost az 500 tagúra tervezett EMNT-ben. Elfoglaltságukra hivatkozva póttagságot vállalt Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány elnöke és Hantz Péter fizikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója. Az ülést Mátis Jenő vezette. A kezdeti szakaszban az EMNT hatásköre lesz megjeleníteni és képviselni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit, közvitára bocsátani, véglegesíteni és elfogadni a személyi elvű regionális autonómia hatásköreit, jogköreit és intézményeit. Az ülésen határozatokat is elfogadtak, amelyben a résztvevők a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, valamint a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája iránti igényüket fejezték ki. A rendezvényen jelen volt többek között Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Rollinger Ágnes, a megyei szervezet szociális bizottságának elnöke, Somogyi Gyula és Pillich László, az RMDSZ színeit képviselő kolozsvári helyi tanácsosok, Schwartz Róbert SZKT-tag. Előzőleg a Szövetségi Képviselők Tanácsa október 11-i ülésén kifejezésre juttatta: nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét. A határozat szankciókat (akár kizárást) helyez kilátásba az RMDSZ olyan helyi, területi és országos tisztségviselőivel szemben, akik a fent említett testületekben részt vesznek. /Borbély Tamás: Megválasztották az EMNT képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2003. december 15.
Dec. 14-én 55 éves fennállását könyvbemutatóval ünnepelte Kolozsváron a Művelődés folyóirat. Szabó Zsolt főszerkesztője elmondta, az 1965-1970 közötti időszak tekinthető a lap aranykorának, követendőnek. A Művelődés Műhely, a kiadó az erdélyi magyarság történetének szempontjából fontos műveket ad ki, ilyenek például: A Szamos-parti Athén, Az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka, A kalotaszegi templomok, cintermek és temetők régi sírkövei és több más kötet. A rendezvényen az előbbi két könyvet mutatták be a szerzők, Csetri Elek és Sas Péter. Gábor Dénes beszélt a Művelődés kistestvéréről, a Könyvesházról, amely a Romániai Magyar Könyvtárosok szaklapja. Évente két számmal jelentkezik, a Művelődés mellékleteként. /Farkas Imola: 55 éves a Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2004. január 27.
Tordán a Népfőiskola utóbbi előadásán Egyed Ákos és Csetri Elek történészek, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatói tartottak előadást Deák Ferencről, a haza bölcséről. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke január 23-án látogatott Tordára, ahol Deák Ferenc és Erdély viszonyáról beszélt a hallgatóságnak. Csetri Elek az erdélyi fejedelemség létrejöttéről, ezek előzményeiről, történetéről, jeles és kevésbé jeles uralkodóiról, ezek cselekedeteiről, családi háttereiről beszélt, majd Az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka (1541–1690) című könyvet ismertette. Szabó Zsolt az általa szerkesztett közművelődési folyóiratról beszélt, valamint a gondozásukban megjelent könyvekről. A BBTE hallgatói Deák Ferencről értekeztek. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Népfőiskola Deák Ferencről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2004. február 11.
Torda városról többen írtak már, legbővebben Orbán Balázs Torda város és környéke /Budapest, 1889/ címmel. Tompa Sándor nagyon sok adatot említett írásában /Tordán 127 országgyűlést tartottak, 1568-ban a világon először itt hirdették ki a vallásszabadságot stb./ Itt született Jósika Miklós, nevét viselte a város művelődési köre 1970-től 2000-ig. Ezt a munkát folytatja a tordai Petőfi Társaság. A tordai kaszinó 1833-ban alakult, híres könyvtárát számos kutató, tudós kereste fel. A magyar színjátszás hőskorához a tordai Ferenczy György neve fűződik. A tordai amatőr színészek is jól működtek. A tordai magyar Dalkör 1872-ben alakult, egyike a legrégebbi magyar dalköröknek: 2002-ben ünnepelte megalakulásának 130. évfordulóját. Most is eredményesen működik, Szabó Zsombor vezetésével. 1879-ben alakult meg a tordai magyar iparosok önképző egyesülete. Tordán 1891–1940 között megjelent az Aranyosvidék című hetilap, 1932–1940 között pedig az Aranyosszék című. 1990-ben újraindították az Aranyosvidéket, de 1991. máj. 18. után több szám már nem jelent meg. 1870-től volt Tordának fúvószenekara. Megjelent Torda és környéke régi képeslapokon /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyv, Füsy Gyula és Lászlóffy Aladár, Torda szülötteinek munkája. Jó lenne, javasolta Tompa Sándor, ha dr. Csetri Elek professzor, Lászlóffy Aladár (mindketten a város szülöttei), dr. Keszeg Vilmos professzor és Szaniszló Miklós történelemtanár összefoglalnák és megírnák Torda történelmét, főleg onnan, ahonnan Orbán Balázs abbahagyta. /Tompa Sándor, Aranyostorda: Torda gyönyörű múltjáról – dióhéjban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2004. február 18.
Dr. Pap Istvánra, a Mezőgazdasági Főiskola (a mostani Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem) néhai tanárára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjára emlékeztek halálának 10. évfordulóján a Házsongárdi temetőben. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Kolozs megyei szervezetének visszaemlékezésén részt vettek a Pap család tagjai, a professzor egykori munkatársai, tanítványai és tisztelői. Az emlékülésre Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében került sor. Az összejövetelt Egyed Ákos történész, az EME elnöke nyitotta meg. Dr. Cseke Péter szerkesztő, majd dr. Csetri Elek akadémikus, az egykori pályatárs emlékezett Pap István agrártudós életútjára, tudományos munkásságára és tudománynépszerűsítő szakírói tevékenységére. Az egykori jeles tanárhoz fűződő emlékeiről szólt Farkas Zoltán, dr. T. Veress Éva, Veress István, dr. Tamás Lajos, dr. Jakab Samu, Antal András és mások. /Z. A.: A jeles agrártudósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2004. április 19.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében Áldás, népesség címmel kétnapos értekezletet tartottak április 17-én és 18-án a szilágycsehi gyülekezeti házban és a désházi református templomban. Csép Sándornak, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének kezdeményezésére elindított nemzeti missziói program megfogalmazott célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet fogyatkozásának megállítására irányuló erőfeszítésekből. A kerekasztal-beszélgetést követően 11 sokgyerekes családnak adták át az újonnan alapított Pro Familia díjat. Csép Sándor bemutatta dr. Für Lajos Sorskérdések a Kárpát-medencében című könyvét, amelyben szerző a népvándorlástól napjainkig követte figyelemmel a magyarság demográfiai mutatóit. Für Lajos a népességfogyás aggasztó tendenciáiról beszélt, amelyet egy jól átgondolt, össznemzeti programmal lehetne megállítani. Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológia rektora Családvédelem a református tanítás szerint, dr. Egyed Ákos akadémikus Társadalmi mentalitás és népesedés és dr. Csetri Elek akadémikus Demográfia és politikum című előadása után kerekasztal-beszélgetés következett. A hosszú távú ökumenikus missziói program célkitűzései között szerepel a kárpát-medencei magyarság általános gazdasági helyzetének javítása, új munkahelyek teremtése, a házasság intézményének megerősítése és a családvédelem szavatolása. Az egyházkerület által elindított programba szeretnék bevonni a Magyar Reformátusok Világszövetségét, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát, lehetőség szerint a Magyarok Világszövetségét és a magyarlakta vidékekről elszármazottakat is. Tőkés László püspöke gyógyírként a krisztusi feltámadás üzenetét tolmácsolta a gyülekezetnek. /Makkay József: Fogyásunk csak nemzeti összefogással állítható meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A rendszerváltás óta eltelt tizennégy esztendő mérhetetlen nyomora, a jogbiztonság hiánya, a romániai magyar nemzeti közösség háttérbe szorítása, a külföldi munkavállalás, a kitelepedés, a főleg anyaországi hatásokat átvevő erdélyi hazai magyar fiatalság körében a házasság népszerűségének a csökkenése mind oda vezettek, hogy a legtöbb, magyarok is lakta településen az elhalálozások száma messze meghaladja a születésekét. Van kivétel is, például a szilágysági Désháza, ahol sokgyerekes család vállalása ma is elismerést vált ki a helybéliekből. Az egyházkerület által elindított nemzeti missziói program célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet aggasztó méretű fogyatkozásának és sokrétű sorvadásának a megállítására irányuló erőfeszítésekből. A résztvevők hangsúlyozták: a missziói program gyakorlati megvalósításához az anyaország mindenkori kormányának elkötelezett támogatására van szükség. /Orosz Antal: Fogyásunkban keresztényi összefogás menthet meg. Szilágysági értekezlet a magyarság demográfiai mélypontjáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. április 30.
II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának 300. évfordulója alkalmából történelmi tanácskozás kezdődött ápr. 29-én Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. A háromnapos rendezvényt – amelynek fő szervezője az EMKE, az EME, a Fehér megyei és Nagykárolyi RMDSZ és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör – Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg, jelezve, hogy az Élő Rákóczi tanácskozásra ilyen nagy számban jöttek el hazai és külföldi szaktekintélyek. Az első előadó Magyari András egyetemi tanár volt. Őt Köpeczi Béla akadémikus, egyetemi tanár követte. Bariska István kőszegi főlevéltáros, Zachar József budapesti egyetemi tanár, Czigány István, Csetri Elek akadémikust és Varga J. János tudományos kutató tartott még előadást. Másnap Gyulafehérvárra, a 300 évvel ezelőtti fejedelemválasztás helyszínére látogatnak az illusztris vendégek. A rendezvény máj. 1-jén, a nagymajtényi síkon, illetve Nagykárolyban ér véget. /Szabó Csaba: Történelmi szaktanácskozás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2004. május 28.
Balázs Sándor A politika peremén /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2004/ című kötetét Balázs Imre József mutatta be máj. 26-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. A könyv Balázs Sándor filozófia professzornak 1995–96-ban 12 vezető erdélyi magyar értelmiségivel készített és megjelent interjúját tartalmazza, Arról a kérdésről volt szó, hogy ők miért nem vállalnak politikai szerepet. A könyvbeli beszélgetőpartnerek: Egyed Ákos, László Ferenc, Fodor Sándor, Imreh István, Lászlóffy Aladár, Péntek János, Gáll Ernő, Faragó József, Kántor Lajos, Pálfalvi Attila, Dávid Gyula és Csetri Elek. A könyvbemutatón megjelent Dávid Gyula szerint az értelmiségi párbeszéde a politikussal öncélú monológgá válik, nincs hatással partnerére. Egyed Ákos szerint a hazai történészek dolga írásaikkal védeni a saját történelmet a magyarság megalázásával szemben. /Ö. I. B.: "Gondolkodó ember" kontra politikus. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2004. szeptember 27.
Szept. 25-én Kolozsváron tudományos ülésszakkal folytatódott a kolozsvári Szent György-szobor fennállásának századik évfordulója tiszteletére szervezett kétnapos rendezvénysorozat. A Csetri Elek akadémikus elnökletével megtartott emlékkonferencián magyarországi és helyi szakemberek előadásai hangzottak el. Kötő József, az EMKE elnöke az elmúlt évtizedek erdélyi és kolozsvári művelődéspolitikai vonatkozásait elevenítette fel. Elmondta: a cél Kolozsvár arculatának megőrzése volt. Murádin Jenő művészettörténész a Szent György-szobor másolatának Kolozsvár városrendezési terveiben való jelenlétéről beszélt. 1904. szept. 28-án avatták fel az akkori Arany János (ma Lucian Blaga) téren. Az előkészítő munkából oroszlánrészt vállalt magára Haller Károly polgármester és Posta Béla múzeumigazgató. A munkát Budapesten Róna József szobrász végezte el. A tanácskozáson Egyed Emese (egyetemi tanár, Babes-Bolyai Tudományegyetem) a Szent György-szobor irodalmi vonatkozásait tárta fel. /Ördög I. Béla: Össznemzeti jelentőségű a Szent György-szobor. Tudományos ülésszak az emlékezés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2004. november 23.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ – Romániai Magyar Akadémia Testület tagjai kötelességüknek tekintik, hogy állást foglaljanak a kettős állampolgárság ügyében. Ez a nemzet jövőjét meghatározó távlati döntés: a határozott IGEN szavazat a nemzeti szolidaritást, együvé tartozást nyilvánítja ki, azt a nyelvi és szellemi egységet, amely összekapcsolja az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kiss Elemér, Kiss István, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia külső és tiszteleti tagjai, Lászlóffy Aladár, a Román Akadémia levelező tagja /EME – állásfoglalás a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
2005. január 17.
Január 15-én maroknyi közönségnek meséltek a 15 évvel ezelőtti decemberi fordulat idején megalakult szervezet, a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács egykori tagjai, szervezői. Meglepő, hogy erre az emlékezésre nem volt kíváncsi a kolozsvári magyarság. Kántor Lajos, Csetri Elek, Egyed Ákos és Balázs Sándor vázolták annak a mozgalmas pár napnak a történetét. /F. I.: 15 éve történt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2005. február 14.
Megjelent az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa, az Erdélyi Múzeum 2004. 3–4. füzete. Az új számban olvasható többek között W. Kovács András A cegei Wass család története (16–20. század) című tanulmánya. Az erdélyi fejedelemség korának jogi nyelvéről Tamásné Szabó Csilla írt. Balázs Lajos Mit ér a népi kultúra a globalizáció korában? címen publikált. A periodika hírt adott egy 2001 októberében tartott freiburgi interdiszciplináris konferenciáról, melyet Milyen történelmi körülmények között kerültek a románok többségbe jelenlegi államuk területén címmel rendeztek. Néhány alcím: A kontinuitás kérdése, napjainkig és a jövőre nézve; Bizonyíték-e a kontinuitás ellenében a románok legősibb keresztény szókincse?; Transzhumálás és hegyi nomadizáció; Románok a Kárpátoktól keletre; Románok a Kárpátokon belül. Az In memoriam rovatban Csetri Elek a 2004-ben elhunyt Faragó József akadémikust, Benkő Samu Jenei Dezsőt, az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya pedig Puskás György professzort búcsúztatta. /(n): Lapról lapra. Erdélyi Múzeum/2004. 3–4. Füzet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2005. április 2.
2004-ben megjelent Gyulai Lajos: Napló (1820–1848) /Kriterion Könyvkiadó/ című munkája, amelyet Csetri Elek történész, egyetemi tanár rendezett sajtó alá. Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó által szervezett rendezvényen Murádin Jenő művészettörténész mutatta be a kötetet, amely kultúrtörténeti szempontból is rendkívül érdekesnek számít. Csetri Elek évtizedeken át kutatott és dolgozott azért, hogy a több tízezer oldalnyi naplóból egy kötetnyi megjelenhessen. A kötetet K. Jakab Antal szerkesztette. /Köllő Katalin: Kultúrtörténeti dokumentum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2005. április 18.
Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor-szobornál, illetve a kicsiny falu református templomában április 16-án helybeliek, kovásznaiak és Magyarországról érkezett zarándokok tisztelegtek a nagy Kelet-kutató emléke előtt. A Csoma-napok zárórendezvénye ünnepi istentisztelettel kezdődött. Czakó Gábor budapesti író ünnepi beszédében elmondta, az őshazát ma is kell keresni, de az őshaza a szívünkben van. Czakó Gábor hozzátette: jó útitársat kell választani, és amint a Miatyánk is tanít: meg kell szabadulni a gonosztól. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke /KCSSKE/ elnöke felolvasta Cseri Elek kolozsvári történészprofesszor Neményi Ferencről írt laudációját. A KCSSKE idén Neményi Ferencet, A világ tetején című Kőrösi Csoma Sándor-film rendezőjét tüntette ki a Kőrösi Csoma Sándor Emlékéremmel, de betegség miatt sem Csetri Elek, sem Neményi Ferenc nem tudott részt venni a rendezvényen. /Bodor János: Meg kell szabadulni a gonosztól (Kőrösi Csoma Sándor-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./
2005. április 30.
A Varadinum keretében a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége fórumot szervezett. A kulturális életbe is egyre inkább beleszövődik a politika, aminek nem volna szabad megtörténnie. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta: jelentősen nőtt a magyar művelődési alapítványoknak, civil szervezeteknek nyújtható keretösszeg. Bodó Barna a civil szféra közművelődési és közösségjellegét tárgyalta. Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat vezetője elmondta: a magyar színtársulatnak sikerült önállóságot kiharcolnia, amit most megszüntet az új színházi törvény, mely visszaadja az irányítást a főigazgató kezébe. Az állami juttatások elosztása a társulatok között egyenlő, és nem bevételarányos, pedig annak nyolcvan százalékát a magyar társulat hozza össze. A magyarországi támogatási rendszer koordinációja összeomlott, ezért késnek a határon túli támogatások és nincs egységes támogatási politika a pénzek megítélésénél, mondta a Magyar Kultúráért Alapítvány budapesti képviselője, Egyed Albert. Elkészült a www.nagyvarad.ro magyar nyelvű internetes hírportál, amelyet a Nagyváradi Magyar Diákszövetség működtet. Nagyvárad legfrissebb hírei is megtalálhatók benne. Varadinumkor rendszeresen megszervezik a Szent László Gimnázium iskolanapját, Szent Lászlóval kapcsolatos történeti és helytörténeti vetélkedőkön mérték össze tudásukat a diákok. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban először az Erdélyi Múzeum-Egyesület tavalyi könyvterméséből szemelgethettek az érdeklődők. Biró Annamária, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének doktorandusa három nyelvészeti és irodalmi tárgyú tanulmánykötetet ajánlott: Benő Attila A kölcsönszó jelentésvilága című munkája, Szilágyi N. Sándor Elmélet és módszer a nyelvészetben című tanulmánya, a kolozsvári magyar irodalom tanszék kutatócsoportja Egyed Emese vezetésével dolgozta fel Aranka György szellemi hagyatékát, amelynek első kötetét is kézbe vehették a nagyváradiak az EME kiadásában, Aranka György gyűjteménye címmel. Egy drámatörténeti kuriózum is a polcokra kerülhetett: Tar Gabriella Nóra Gyermek a 18. és 19. századi Magyarország és Erdély színpadjain című munkája. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye könyvállományát lajstromozza Emődi András kötete. Kiss András levéltáros és Csetri Elek történész 80. születésnapjára megszerkesztett emlékkönyveket is bemutatták. A Magyarországra áttelepült Benkő Elek Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban című kötete tavaly jelent meg. Két Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadvány: Dávid Gyula, Egyed Ákos és Kötő József Kossuth Lajos és Erdély címmel szerkesztette tanulmánykötetté a Kossuth születésének 200. évfordulójára szervezett konferencia előadásait. A másik: Egyed Ákos Az erdélyi magyarság történetéből 1790-1914 című könyve. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke a szerzője a Partiumi Füzetek sorozat 35. kötetének, ebben a Bihar megyei emlékműveket, emléktáblákat térképezte fel. A kötetet méltató Nagy Aranka elmondta: a kommunizmus idején megfogyatkoztak az emlékhelyek, aztán a rendszerváltás után több emlékművet állítottak Biharban, mint azelőtt száz évig. Fleisz János új könyve: Város, társadalom, kultúra, Nagyvárad a 19– 20. században. „Csendes szellemi honfoglalás részesei vagyunk” – állapította meg Pomogáts Béla, aki elmondta: a magyarság történelme során állandóan honfoglalásra kényszerült. Ezúttal a lélek útjain összekapaszkodók kulturális honfoglalásáról van szó, mely értékeinket menti át a holnapba. „József Attila emléke körül is csendes honfoglalás részesei vagyunk, költészetét a kommunizmustól kell visszafoglalnunk a magyar irodalom számára” – vélekedett az irodalomtörténész. /Lakatos Balla Tünde: Varadinum 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2005. június 7.
Csetri Elek történész, egyetemi tanár kifejtette, hogy a dáko-román kontinuitás elmélete az 1700-as évek utolsó negyedében keletkezett. A reneszánsz kori olasz tudósokra vezethető vissza, akik amikor megjelentek Mátyás udvarában, rájöttek arra, hogy a román hasonlít a latinhoz, illetve az olaszhoz. Ezt újította fel később, a 18. században a latin iskola, amely azt hirdette, hogy a románok a rómaiak leszármazottjai. A vita akkortól vált élesebbé, amikor a románság a politikai színpadra lépett. Ki volt itt előbb? Ki az őslakos? Ez volt a központi kérdés. – Csetri Elek szerint Erdély nem a románoké, nem a magyaroké, hanem azoké a népeké, amelyek lakják. Együtt, valamennyiüké. – A román történészek között is voltak olyanok, akik megkérdőjelezték a kontinuitást. Például Petrovici, a szlávista, még 1989 előtt. Azonban aki kétségbe vonta ezt az elméletet, az már félig-meddig hazaárulónak számított. 1990 után egyre többen vannak, akik azt mondják: mérsékletre van szükség, nem kell kiélezni a kérdést. Van egy román–magyar történelmi vegyes bizottság, de az soha nem tárgyalta a kontinuitást. Most már vannak román történészek is, akik megkérdőjelezik az elméletet. A magyaroknak lényegében hallgatniuk kellett Trianonról és a nemzetiségi kérdésről egészen 1987-ig. Akkor kezdte el Tabajdi és Pozsgay és részben Glatz is ezeket a témákat feszegetni a Históriában. Most lehetne róla beszélni, de ismeretes a Trianon-film reakciója. A kérdésben a két történetírás között nincs megegyezés a mai napig sem. Romániát a franciák juttatták a Trianonban megkapott területekhez. – A román társadalomra és nemzetre kettősség jellemző. A vallása, szókincsének jelentős része /az egyházi és műveltségi/, a kultúrkör szempontjából a keleti világhoz tartozik. Tamás Lajos, a kiváló nyelvész kimutatta, hogy 1790-ben a román szókincs több mint fele szláv eredetű volt. Ezután egy olyan erős nyelvújítás kezdődött, hogy ma már a román szókincs 80 százaléka latin. /Fábián Tibor: A kontinuitás és Trianon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./
2005. szeptember 6.
Csetri Elek történész, egyetemi tanár beszélt életútjáról. Tordán született, 1924. április 11-én. A háború után szovjet hadifogságba került. A legnagyobb nehézség mégis az volt, hogy a pártállam korában kellett történelmet tanítani. Erdély pedig nem volt könnyű kérdés. Mindig az volt a tendencia, hogy elvágják a magyar szálakat. Volt egy olyan időszak, amikor egyenesen kimondták, hogy pontosan a leírt szöveget adják elő. Ezt azonban sohasem hajtották végre. Csetri gyermekkorában még Torda város háromnegyede magyar volt. Kiváló tanári karuk volt. Hetven százaléka 45 után egyetemi tanár lett. Ott tanított Jancsó Elemér, Imecs Márton és Tulogdi János, a kiváló földrajztudós. Csetri 1947-ben végzett az egyetemen, majd meghívták tanársegédnek az egyetemre. A Bolyai Tudományegyetem a jobboldali magyar társaság szemében kommunista fészek volt. A román pártállami kommunista hatalom viszont magyar nacionalista központnak tekintette, azért számolták fel. Csetri szerint az egyetem a magyar művelődést szolgálta, művelődéstörténelmi, gazdasági, politikai témák művelését. Csetri számára a Wesselényi-téma egy időben központi kérdés volt, de félre kellett tenni tíz évre. „Wesselényi egy románellenes magyar nacionalista volt” – ezt Xenopol dobta be a román történetírásba.. Voltak területek viszont, ahol tudtak dolgozni. Ilyen volt a művelődéstörténet, ahol teljes sorozatot csináltak, minden jelentős magyar emlékírót, memoárírót, naplóírót vagy más személyiséget megjelentettek. A kimondott történelmet a hatalom nem támogatta, mert ott mindig gyanakodtak valamire. Csetrit a biográfiai műfaj mindig érdekelte, munkásságának jelentős része ilyen jellegű. Később Kőrösi Csoma Sándort kezdte el kutatni. Csetri Elek 1986-ban fejezte be az egyetemi oktatást. Nem bírta tovább lelkileg a kettősséget. A pártállam egyre szorosabban ellenőrizte a magyar értelmiséget. Semmilyen körülmények között nem voltak hajlandók a magyar oktatókat előléptetni. Csetri 22 évig volt előadótanár és úgy is ment nyugdíjba. 1989 után visszament óraadóként, de ez már nem jelentett közvetlen befolyást az egyetemi életre. Három éve tanítja a Partiumi Egyetemen a magyar civilizáció történetét. Csetri Eleknek öt könyve volt kéziratban 1990-ben. Az egyik a Bethlen Gábor, amit 1992-ben megjelentetett a Kriterion. Jenei Dezsővel elkészítettek egy technikatörténeti kronológiát. Ezt húsz mérnökkel csinálták meg. A diktatúra idején ezt sem adták ki. Volt egy másik kézirata amely most talán meg fog jelenni. Körmöczy János unitárius püspökről szól, aki kint tanult Göttingában, ahol Kőrösi Csoma Sándor is tanult. Az ötödik kézirat a Vass Pál-könyv. Az volt az első könyve, 1968-ban jelent meg. Vass Pál császári-királyi kapitány volt, akit kitettek a huszárhadseregből. Utána tisztviselő volt, majd 48-ban Bem kapitánya. Megjelent az első rész, a Kriterion kiadta, a második részt nem engedélyezték. Nem csüggedt el, hogy munkáit nem adják ki. A lényeg, hogy az ember ne adja fel, gondolta. A legújabb munkája Gyulay Lajos naplójának válogatása. Ez 140 kötetes kézirat, a magyar irodalom legterjedelmesebb naplója, páratlan kulturális kincs. Csetri Elek 81 éves, változatlanul sokat dolgozik. /Fábián Tibor: „Az volt a tendencia, hogy elvágják a magyar szálakat” Csetri Elek történész, egyetemi tanár a „tranzit városról”, a népi vonulatról és a 89-ig kiadatlan kéziratairól. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 6./
2005. november 11.
Kevés a magyar szakember a kolozsvári levéltárban, múzeumokban, könyvtárakban. Az nem lehet, hogy akkora magyar hagyatékot, mint amekkorát a kolozsvári székhelyű könyv- és levéltárak őriznek, magyar szakemberek jelenléte nélkül használjanak, illetve hagyjanak feldolgozatlanul, mondta Csetri Elek történész, akadémikus. Az Állami Levéltárban a magyar szövegeket is román kutatók vizsgálják, más intézményekben is kevés a magyar alkalmazott. Csetri szerint az RMDSZ-nek segítenie kell a tudományos szférát abban, hogy a magyarság ezekben az intézményekben is számarányának megfelelően legyen jelen, főleg a fiatal szakértők révén. A magyar fiatalok szívesen dolgoznának ezekben az intézményekben, ha engednék őket. A 2002. évi népszámlálás adatai szerint Erdély 7,7 millió lakójának közel 19 százaléka magyar. Ezt a számarányt azonban a magyarság egyik megvizsgált intézményben sem éri el. Az Országos Levéltár kolozsvári részlege a második legnagyobb az országban. Itt őrzik az Erdélyi Múzeum-Egyesülettől egykor elvett teljes levéltári gyűjteményt. Az intézmény 25 alkalmazottja közül azonban egy sem magyar nemzetiségű. A tizenegy felsőfokú végzettséggel rendelkező levéltáros közül heten tudják kezelni a magyar nyelven írt dokumentumokat, négyen pedig beszélik is a magyar nyelvet. Közülük három kutatónak van szakképesítése magyar írástudományból, illetve családi archívumokból. A történelmi állomány feldolgozása egyre késik. Az Erdélyi Történelmi Múzeum 78 alkalmazottja közül nyolcan magyarok. Ioan Piso igazgató szerint a szaktudásra kell helyezni a hangsúlyt az új munkatársak alkalmazásánál. A középkori történelem részlegén – ahol nagyon sok magyar nyelvű dokumentummal kell foglalkozni – két magyar fiatallal dolgoznak, és a részlegvezető is beszél magyarul. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum 58 fős személyzetéből hatan magyar nemzetiségűek. Simona Munteanu igazgató szerint pozitív elmozdulást jelent, hogy sokévi szünet után az intézménynek megint vannak magyar muzeológusai. Dr. Kós Károly 1979. évi nyugdíjba vonulását követően ugyanis már csak Szabó Tamás kolozsvári fényképész maradt hírmondónak, 1990-ben azonban őt is nyugdíjazták. Ma a múzeum 40 612 tárgyat, 10 ezer könyvet és folyóiratot őriz. A tárgyak között több mint 10 ezer magyar vonatkozású. A múzeum 1957-ben indult évkönyvsorozata utóbbi éveinek termésében Gazda Klára kolozsvári néprajzkutatót leszámítva nincs magyar közlő. Ioan Tosa történész-muzeológus szerint mindig volt együttműködés a múzeum és a magyar szakemberek között. A Kolozs megyei Octavian Goga Könyvtár több mint 720 ezer dokumentumot összesítő állományának több mint 10 százaléka magyar, a 88 alkalmazott között a feldolgozó osztály személyzetében két könyvtáros, a kolozsmonostori fiókkönyvtár vezetője és egy informatikus magyar. Az évi könyvállomány-gyarapodásnak 80–85 százalékát teszik ki a román, valamivel több, mint 5 százalékát a magyar, és 10–15 százalékát a más nyelvű könyvek. Doina Popa igazgató szerint a kolozsvári magyar könyvkiadókat leszámítva máshonnan alig jön magyar olvasnivaló. A kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár (BCU) 225 alkalmazottjából 42 magyar. A 2004 végén 3 723 492 darab dokumentumot számláló gyűjtemény 20–30 százalékát teszik ki a magyar nyelvű könyvek. Poráczky Rozália főigazgató-helyettes szerint a pozitív elmozdulás annak köszönhető, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem tanszékén 1995-ben főiskolai, majd 1998-tól egyetemi szinten beindult a magyar nyelvű könyvtárosképzés. Az intézményben az 1980-as években vezető beosztásban nem volt magyar személy, és a rendszerváltás után is három év múlva nevezték ki az első magyar csoportvezetőt. 1997-ben az állományfejlesztési osztály élére került magyar szakember, majd Poráczky Rozália személyében 1998-ban hosszú évtizedek után lett ismét magyar főigazgató-helyettese a BCU-nak. A 171 könyvtáros közül 37 magyar (mellettük van még egy-egy informatikus és közgazdász, valamint három munkás), akik a főigazgató-helyettes szerint nagyjából lefedik a magyar nyelvű állománnyal kapcsolatos teendőket. Azonban a kölcsönzőben és a katalógusteremben nincs magyar szakember, ezért tervezik, hogy mindkét helyen napi 3-4 órát egy-egy magyar könyvtáros teljesítsen szolgálatot. A Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Besztercén, Szatmárnémetiben, Zilahon, Nagyváradon, Máramarosszigeten és Naszódon is fiókkönyvtárat működtető BCU kolozsvári tékáját 18 613 román, 2926 magyar, 54 németajkú és 271 más nemzetiségű diák, továbbá 1742 román, 395 magyar, 16 németajkú és 415 egyéb nemzetiségű egyetemi oktató látogatja. /Benkő Levente, Lázár Lehel: Magyar hagyaték – román kutatók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./
2005. november 11.
2003-ban jelent meg Sopronban Az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka, amely a kolozsvári Művelődés műhelyében készült. Szerzői: Csetri Elek történész és Szabó Béla képzőművész. A Csíkszeredából Sopronba áttelepedett Szabó Béla festőművész korabeli metszetek, festmények, történeti adatok alapján festette meg a fejedelmeket. Szabó Béla idén halt meg, az év elején. /Ferencz Imre: Erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./
2005. november 21.
1944 szeptemberében az egyetem rektori tanácsa úgy döntött, hogy az intézményt nem menekíti el a városból. 1945. december 11-én, központi rendelettel, a kolozsvári Magyar Tannyelvű Állami Egyetemet Bolyairól nevezték el. A 60. évforduló kapcsán Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben november 19-én a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum társrendezvényeként, Bolyai Egyetem Emlékkonferenciát tartottak. Veress Károly, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: rendezvényük célja nem a múltba fordulás, hanem a jövőépítés. Utána neves egyetemi tanárok és kutatók részéről tíz előadás hangzott el. Gaál György az erdélyi egyetem megteremtésére kifejtett törekvéseket vette számba János Zsigmond fejedelemtől, Báthory István, Báthory Gábor és Mária Terézia korát érintve, Ferenc József idejéig, amikor 1872. november 10-én megnyílhatott a Magyar Királyi Tudományegyetem. Egyed Ákos gróf Mikó Imrének az egyetemalapításban betöltött szerepéről beszélt. Csetri Elek „A Bolyai Egyetem a politika sodrásában (1945–2005)” című előadásában végigkövette azokat a történelmi és politikai eseményeket, amelyek az egyetem sorsát alakították. Gábos Zoltán a Bolyai Egyetemen folyt fizikusképzést elevenítette fel. Kerekes Jenő a BTE-n tapasztalt jogász és közgazdászképzési nehézségekről szólt, ezen a területen a magyar nyelvű képzés évtizedekre szünetelt, csak 2000-ben indulhatott be újra. Molnár Jenő felelevenítette a sokoldalú, a tudós és tudománynépszerűsítő Tulogdi János professzor alakját. Balázs Sándor ismertette a tudományos munka mérlegeként 1955-ben készült, huszonnyolc tanulmányból álló gyűjteményt /A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1945-1955/. Péntek János „A Bolyai Egyetem hatása és példája az anyanyelvű képzésben” című előadásában hangsúlyozta, hogy a trianoni diktátum a magyar nyelvben is törést, területi és funkcionális regressziót okozott. Horváth Andor filozófiai szempontból vizsgálta meg a modern tudományosság megteremtésének feltételeit, a tudós és a hatalom viszonyát. /Ördög I. Béla: Bolyai Egyetem Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2005. november 30.
November 24–26. között emlékeztek meg Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem alapításának 15. évfordulójáról. November 24-én a kolozsvári Bolyai Társaságot látták vendégül, majd Gaal György, Csetri Elek, Gábor Zoltán, Kerekes Jenő, Balázs Sándor és Horváth Andor professzorok tartották meg a kolozsvári egyetemi és tudományos élettel kapcsolatos előadásaikat. November 25-én nemzeti kisebbségi felsőoktatási konferenciára került sor, amelynek keretében délelőtt az Erdélyben működő magyar és vegyes tannyelvű felsőoktatási intézetek képviselői tartottak ismertető előadást tanintézetük helyzetéről és eredményeiről, délután a komáromi, valamint néhány magyarországi egyetem küldöttje vázolta a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás előtt álló feladatokat. November 26-án zajlott az ünnepség, a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa nyilvános jubileumi ülést tartott a díszteremben. Ezen Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspökök mellett Eszenyei Mária, Tolnay István és Szűcs István idézték fel az elmúlt 15 év eredményeit, azt az utat, ahogy a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé nőtte ki magát. Átadták a „Pro Universitate Partium”-díjakat és az Egyetemi Tanács díszokleveleit. Könyvbemutatókra is sor került. Többek közt Geréb Zsolt tanulmánykötetét, a Partiumi Egyetemi Szemle III. évfolyamának összevont kötetét és a Partiumi Keresztény Egyetem Jubileumi Évkönyvét ismertették. Ez utóbbiból kiderül, hogy a jelenlegi tanévben 1056 hallgatója és 183 oktatója (közülük 78 főállású, 23 külföldi) van az egyetemnek. Eddig három szakot sikerült akkreditáltatni. Jelenleg két kar (Bölcsészettudományi, Alkalmazott tudományok és művészetek) keretében tizennégy szakon nyújtanak képzést. Magyarország tizenhárom, Hollandia és Németország egy-egy egyetemével alakítottak ki cserekapcsolatokat. /G. Gy.: Partiumi Egyetemi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2005. december 9.
Megnyílt a kolozsvári Tranzit Házban az immár hagyományossá vált karácsonyi könyvvásár. A Magyar Könyvklub standjánál olyan könyvek kaphatók melyeket jelen pillanatban csak a magyarországi katalógusból lehetne megrendelni. A könyvklub kétszázezredik szerencsés vásárlója a helyszínen vehette át rendelését. A könyvvásár legjobban Wass Albert regényei fogynak, de a vásárlók érdeklődnek Nyírő József és Benedek Elek művei iránt is. A Korunk (azaz a Komp-Press) standjánál az érdeklődők az Ariadné sorozatban megjelent Selyem Zsuzsa, Demény Péter, Keszeg Vilmos, Orbán Gyöngyi és Vallasek Júlia műveiből válogathatnak, de megtalálható az összes Korunkban megjelent József Attilával kapcsolatos írásokat magába foglaló kötet is. A Kriterion standjánál választék a közismert Téka sorozattól egészen 111 vers – Váradról, Vásárhelyről, illetve 101 vers a szerelemről antológiákig terjed. A Művelődés Kiadó bemutatta Csetri Elek Erdélyi ezredek a francia forradalom és a napóleoni idők háborúiban (1792–1815) kötetét, Herepei János: A kolozsvári színház és színészet történelméből című művét, Gidófalvi István Önéletrajz-át és Kovácsné József Magda: Napok és nevek. Keresztszülők könyve címet viselő alkotását. /K. B.: Karácsonyi Könyvvásár a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2005. december 21.
Tordán a Petőfi Társaság által szervezett népfőiskolának gazdag volt a programja. Egészségügy, történelem, művelődés, kultúra egyaránt szerepelt az előadásokon. Dr. Fábián András kolozsvári főorvos a krónikus bronchitisről, Csomafáy Ferenc a média világáról beszélt. Író-olvasó találkozón a Művelődés főszerkesztőjét, Szabó Zsoltot, Csetri Elek történészt és Kovácsné József Magdát látták vendégül, akik frissen megjelent könyveikről szóltak. Csetri Elek Erdélyi fejedelmek a francia forradalom és a napóleoni idők háborúiban (1792–1815) című könyvéről számolt be. Előadástéma volt Torda helytörténete is, illetve szó esett a Tordán megjelenő Aranyosvidék című hetilap 1906-os évfolyamáról is. /Ladányi Emese Kinga: Gazdag program a tordai népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
